Miután a mai hatalom szabad választásokon aratott diadalt, uralkodása legitim, intézkedései alkotmányosak, bármit tesz. Mértékadó elemzések és nyilatkozatok szerint hazánkban ezen okból ma nincs diktatúra, annak ellenére, hogy a demokratikus intézményrendszert már sikerült felszámolni. Hogy milyen államberendezkedés az, amelyik se nem diktatúra, se nem demokrácia, válaszolják meg azok, akik úgy vélik, nincs még olyan nagy baj, hiszen ez a kormányzat még csak az érdekegyeztetést számolta fel, az Alkotmánybíróság működését tette lehetetlenné, az országgyűlési jogok biztosi intézményt tette formálissá, a sajtószabadságot zárta sorompók közé, a tanítás szabadságát szüntette meg, a tanuláshoz való jogot szűkítette le. Mellesleg megszállt minden betölthető pozíciót, többek között az ügyészséget, az Állami Számvevőszéket. Befejezés előtt áll az önkormányzati rendszer szétverése, jó úton halad a bíróságok megzabolázása. Megnyílhatnak a közmunkatáborok, megkezdődhetnek a perek az ellenségnek tekintett politikai ellenfelek ellen. Lassan felépül a nyugdíjból visszarángatottakból – a tüntetők ellen is bevethető – tartalékos hadsereg. Ezek a közismert tények december legutolsó napján újabb elemmel egészültek ki. Ezen a napon fogadta el ugyanis az Országgyűlés azt a házszabály módosítást, amely megteremtette a jogi kereteket a parlamentarizmus felszámolásához.
(more…)

A felsőoktatásból történő forráskivonásnak, és a tandíj bevezetésének nemcsak gazdasági okai vannak. A Széll Kálmán-tervben megfogalmazott, közel százmilliárdos forráskivonás természetesen nem mellékes szempont, de ennél talán sokkal többet nyom a latba, hogy azok jussanak csak be a felsőoktatásba, akikre a mai hatalom a jövőben támaszkodni tud, támaszkodni kíván. E cél érdekében kellett visszafordítani az úgynevezett bolognai folyamatot, csökkenteni az állam szerepét a felsőoktatás finanszírozásában, és az állam által száz százalékban támogatott felvételi keretszámok elosztásánál minimálisra csökkenteni a leginkább kételkedésre hajlamos humán értelmiségiek képzését. A bolognai folyamat lényege a többciklusú felsőoktatás megszervezése, amelyben az úgynevezett hároméves alapképzés elsődleges célja a felsőoktatás megnyitása minél szélesebb kör előtt. Ez áll összhangban az Európai Unió „Oktatás és képzés 2020” tanácsi elvárásaival, melyben célként fogalmazódott meg, hogy 2020-ra a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 30-34 év közöttiek aránya érje el legalább a negyven százalékot. A második lépcsőbe, a mesterképzésbe már csak a kiválók léphetnek, az alapképzésben tanulmányokat folytatók mintegy egyharmada. A legfelsőbb szintre, a doktori képzésbe jelenleg csak a legeslegjobbak léphetnek tovább. Ez a fokozatosság elégíti ki azt az elvárást, hogy szélesedjen a társadalom tudásszintje, de ne csökkenjen a felsőoktatás minősége. (more…)

A társadalom működését meghatározó jogszabályok egységes, összehangolt rendszere
biztosíthatja az ország zavartalan működését, a közigazgatás, a közszolgáltatások törvényes
megszervezését. A jogrendszer egységességének alapja az a jogszabály, amely kiemelkedik az
összes többi jogszabály közül, amelyhez kell igazítani minden más jogszabályt. Ez az
úgynevezett Alaptörvény, amelynek elnevezése ez idáig az Alkotmány volt. A jövőben,
egészen pontosan 2012. január 1-jétől az ország jogforrásának „csúcsán” Magyarország
Alaptörvénye áll. Míg tehát ez idáig az Alkotmány a tartalmánál és jelentőségénél fogva
töltötte be az alaptörvény szerepét, addig a jövőben az Alaptörvény nem csak a szabályozás
szerepét, jelentőségét és jellegét jelöli, hanem egyidejűleg az elnevezését is jelenti ennek a
jogszabálynak.

(more…)

Az Alkotmánybíróság 2011. végére minden tekintélyét elvesztette. Arra pedig, hogy 2012. január 1. után visszaszerezze csekély az esély. A tekintélyvesztésnek hosszú, több évre visszavezethető előzményei vannak, a folyamat azonban a 2010-es kormányváltáskor gyorsult fel, vált visszafordíthatatlanná, és az Alkotmánybíróság létszámának kibővítésével, ezt követően új tagjainak megválasztásával, a régi-új elnök országgyűlési megbízásával pedig lezárult.
(more…)