A pedagógusok kérték?!

 A közoktatás rendszerének új kormányzati filozófiája egyre világosabban bontakozik ki, a hatalomba emeltek által – az országban itt-ott, legutóbb a Pázmány Péter Tudományegyetemen 2010. okt. 27-én – előadottakból. A mondandó lényege abban foglalható össze, hogy mindenki, beleértve az Európai Uniót is téves úton jár, csak a jóisten által hivatalába emelt vezető tudja az igazat.

Az iskola és a többi intézmény nem szolgáltat, mivel csak a hatalomnak van köze ahhoz, hogy mi folyik az intézményekben. Mindenki más csak teljesíti, amit elvárnak tőle és eltűri, amit köteles igénybe venni. Ezért a pedagógusnak nincs köze ahhoz, hogy mit kell oktatnia az iskolában, mert azt megmondja az állam, a szülőnek és a tanulónak nincs köze az iskolához és a kollégiumhoz, mert az ott folyó munkához csak a pedagógus ért. A tanulói esélyegyenlőség pedig illúzió, hiszen, aki sánta nem állhat az épek közé a rajtvonalhoz, aki problémás, az nem fér bele a rendszerbe.

 

            Mindezekből mi következhet:

- Az állami iskolarendszer, az állami bérgazdálkodás, az állami tanfelügyelet, a pedagógus kamara létrehozásának elrendelése, az etikai szabályzattal és a kötelező tagsággal, vagyis az állam korlátlan beavatkozása az intézmények életébe, a pedagógusok foglalkoztatásába.

- Az iskolatípusonként kiadott egy tanterv, amelytől a nevelőtestület csak a megengedett tíz százalékban térhet el, az elvárt etikai normák szerinti nevelés, a tanfelügyelet által ellenőrzött tanmenet és nevelési folyamat, a kamarai etikai eljárás a szabályszegőkkel szemben és a kamarai kizárás, amely foglalkoztatási tilalmat jelent, vagyis az intézményi szakmai önállóság felszámolása, a pedagógus módszertani szabadságának megszüntetése.

- A tanulók és a szülők kizárása az intézményi döntési folyamatokból, az intézményi minőségbiztosítás rendszerének felszámolása, vagyis a pedagógus többé nem alkotó részese a nevelő és oktató munkának, a szülő és a tanuló többé nem partnere az iskolának és a pedagógusnak, a nyitott, befogadó, együttműködő iskola helyébe lép a szegregáló elitiskola és a szegények iskolája. 

- A tanulás folyamatának többé nem kell igazodnia a tanuló képességéhez, személyiségéhet, tehetségéhez, családi és szociális helyzetéhez, vagyis nincsenek többé egyéni tanulási-tanítási útvonalak. Mindenkinek teljesítenie kell a kötelezettségét és, ha nem képes rá, akkor lemarad, kimarad, kitaszítják. A felvételik és vizsgák rendszere eldönti, ki hová sorolható be, ki meddig juthat, ki mire alkalmas, ki lesz úr és ki lesz szolga.

 

Mindez a pedagógusok akaratából történik. Állítják! Mindez a pedagógusok akaratából történik? Nem hiszem!

                                              

2010. november 20. szombat

Nincs hozzászólás »

Vélemény?

RSS hírcsatorna a bejegyzéshez kapcsolódó hozzászólásokról. TrackBack URL

Hozzászólás most!

designed by János Szüdi Harcolj a spam ellen! Katt ide!